Te félsz a sötétben?

A félelem az ismeretlen által erősödik fel. Gondoljunk csak a tipikus horrorfilm jelenetre: valaki sétál egy ösvényen a sötét erdőben. Legtöbbször a legfélelmetesebb rész nem az, amit látnak, hanem éppen, amit nem látnak. Minden, ami nappal ártalmatlannak tűnik, mint például, amikor egy faág egy másikon súrlódik, hirtelen baljóssá és félelmetessé válik. Nem lehetnek biztosak abban, mi van körülöttük, mi vadászhat rájuk, vagy mi jön vissza kísérteni. A legtöbb cégtulajdonos számára, az első néhány nemzetközi project hasonló érzés lehet. Az ismeretlen dolgok mindent sötétbe burkolnak, és hagyják eluralkodni a félelmet. A kulcs a tapasztalat, ami megvilágosít, és képessé tesz megkülönböztetni az irracionális félelmeket a valósaktól.

Szakadék: messze, felé tartva, szélén táncolva

Amikor szervezetfejlesztésről, a munkavállalók motivációs rendszerének kiépítéséről, az ehhez szükséges komplex, személyiség – és viselkedés elemzésekről beszélünk az üzleti életben, szinte minden esetben arra koncentrálunk, hogy a munkáltató üzlete jobban működjön, a cég sikeresebb legyen, a bevétel és a profit növekedjen! Azonban van egy fontos szempont, amiről már kevesebben kérdeznek, beszélnek: a munkavállalók iránti felelősség kérdése!

Nem tűröm a fiatalokat!

A ’90-es évek nemcsak a politikában (a rendszerváltás miatt), de a magyar üzleti környezetben is igazi mérföldkőnek számítanak, hiszen a ma meghatározó hazai nagyvállalatok nagy részének erre az időszakra nyúlnak vissza a gyökerei. Az alapító-tulajdonosok többségében ma is frontban, vagy papíron hátrébb lépve, de meghatározóként irányítják cégüket. „A cégre” melyet sok esetben a két kezükkel, verejtékes munkával építettek fel, mindig is úgy tekintettek, mint elsőszülött gyermekükre.

Mikro vállalkozások szervezeti kihívásai

Minden fejlődő cég vezetője találkozik olyan kihívásokkal, amelyek előtte még nem voltak jelen az életében. Ez a fejlődés természetes velejárója. Azonban egy mikro vállalkozás életében ezek a kihívások, illetve azok kezelése fogja eldönteni, hogy a cégvezető amolyan sokat megélt kényszer vállalkozóként, vagy sikeres cégvezetőként abszolválja ezeket.

Gyerünk Mario! Ugorjunk együtt!

A jó menedzser fel tudja mondani a leckét álmából felkeltvén is: növekedni márpedig kell! Meg hát van a kedvenc mondásunk is: vagy fejlődünk, vagy visszafejlődünk! Stagnálni nem lehet! Nem ragaszkodom túlságosan ezekhez az „örök érvényű” gondolatokhoz, de azt kell mondjam közel húsz év üzletfejlesztés, üzletépítés tapasztalattal a hátam mögött, hogy bizony mindez igaz! Bár személyiségemnél fogva óvatos duhaj vagyok, sokszor pesszimista is, így mindig hozzáteszem azt a kis félmondatot a nagyívű gondolathoz, mely szerint: mint mindent, ezt is csak ésszel műveljük!

50 fő felett már nem boutique

Amikor elkezdtem a saját cégemet építeni és ajánlásra felvettük az első, aztán a második emberünket, rém büszke voltam a gyors fejlődésünkre. Visszanézve picit fura már, de eleinte megírtam az álláshirdetés szövegét, ültem a grafikus mellett, hogy olyan legyen a hirdetés ami szerintem jó (ma már egészen biztosan nem tennék ilyet…), CV-ket olvastam, és interjúkat ültem végig. És ezt sokszor, igen sokszor, és elég sokáig. Számszerűen mondjuk évekig.