Tudástár

A vírusválság egészségügyi intézkedési mellett, a gazdasági válságkezelés is elindult. Magyar és uniós forrásokból támogatások, pályázatok jelentek, és jelennek meg folyamatosan. Vajon a megcélzott cégeknél valódi fejlesztési stratégia is lesz hozzá?

A magyar gazdaságvédelmi akcióterv az elkövetkező időszakban a GDP nagyságrendileg 18-20 százalékával egyenértékű, több mint 9000 milliárd forintot biztosít a gazdaság megvédésére. A munkavállalóikat megtartó cégek számára technológiafejlesztésre, környezetvédelmi és energiahatékonysági beruházásra összesen több százmilliárd forintnyi keretösszeggel jelennek meg pályázatok, és ez csak egy szelete az akciótervnek. Gazdasági szektoronként eltérő célokkal, és mértékkel nyújt támogatást a kormány. Egy fontos célfeltételt viszont minden forrásnál megtalálunk: a cégek, olyan célra vegyék igénybe, amivel új munkahelyeket, új üzleti irányokat hoznak létre, azaz fejlesztenek, nem csak megőrzik a jelenlegi helyzetet. Ez azért nagyon fontos cél, mert a gazdasági elemzők túlnyomó többsége – a részletekbe nem belemenve – abban egyet ért, a világ gazdasága, így a magyar sem lesz már olyan, mint amilyen a válság előtt volt.

Van vagy nincs párhuzam?

Akinek cégvezetőként van tapasztalata a 2008/2009-es gazdasági válságról az a jelenlegi híradásokból biztosan kihallja a párhuzamra utaló megállapításokat, hiszen akkor is bezuhant a gazdaság, a tőzsde, a bankok dominóelvű bedőlését csak a kormányzati mentőcsomagok akadályozták meg. Aztán elindultak a nagyobbnál-nagyobb ösztönző programok, mentőcsomagok, amelyek legtöbbször különböző pályázati formákban landoltak a gazdasági szereplők asztalán. Az akkoriban erős, stabil háttérrel és komplex fejlesztési programmal rendelkező cégeket a válság komolyan nem érintette meg. Köszönték szépen a kapott „ingyen” pénzeket, amiket az amúgy is erős, válság időszakra is megfelelően tervezett, alap stratégiájuk mentén fel is használtak. Így az akkori válságból nyertesként, megerősödve jöttek ki. Persze itt rögtön hozzá kell tennünk, hogy ezeknek e cégeknek a fejlesztési stratégiáját a belső tudás maximális felhasználásával, nemzetközi és hazai helyzetet is értő, professzionális stratégiai fejlesztő cég, vagy cégek építették, és fejlesztették folyamatosan. Annak jól felismert rendező elvnek mentén, hogy egy bizonyos cégméreten túl, ha külső szakember – aki mentes a napi operatív problémáktól- nem néz rá, akkor az a cég előbb utóbb biztosan megreked a fejlődésben.

Párhuzamot találni a jelenlegi válság, és 2008 között azért nehezebb, mert a Covid-19 névre keresztelt vírus elsődlegesen nem a gazdaságot, hanem az emberi oldalt vette célba. Mindannyian veszélyben vagyunk, és veszélyben vannak a hozzánk közel állók is. A gazdasági hatásai ezen keresztül, sokkal drasztikusabban gyorsabban és kiszámíthatatlanabbul hatnak. Ha ide vennénk az adott vezetők,gazdasági döntéshozók személyiségét láthatnánk, jelentős kisebbség az aki hideg fejjel képes szemlélni ami körülötte zajlik, és még nekik is problémát jelent ezt egy nagyobb,globálisabb üzleti léptékbe helyezni, annak érdekében,hogy a jelenben zajló „ megőrzés/stabilizálás” fókuszon túlnézve a jövő sikeres fejlesztési irányait le tudják modellezni.

A párhuzam

Pedig a valós párhuzam éppen ebből a gondolatból vezethető le. Nem kell szégyellnünk ha a jelen elvonja a gondolatainkat, és még nem, vagy nem pontosan tudjuk mit kezdjünk a kormány felől jövő támogatási forrásokkal, pályázatokkal. Ha biztos receptet nem is jelent, de a mai helyzetben ugyanúgy érdemes fontolóra venni a 2008/2009-es cégek által követett válságkezelési utat. Nekik is, hasonlóan a ma céget irányítókhoz, emocionális alapon nagyon jó gondolataik, stratégiai meglátásaik voltak. Ezeket a terveket aztán a legtöbben megnézették még külön szakértőkkel is, akiket többnyire a cégen kívülről vontak be. Hogy ezt a döntést a tét nagysága, a helyzet komolysága, vagy az adott vezető személyiségtípusa, esetleg mindezek együtt indukálták, ma már nem fontos. Ami számít, hogy legtöbben meg tudták a tervüket valósítani, és ma is sikeres fejlődő cégeket vezetnek, vagy tulajdonolnak.

Persze mondhatnánk, hogy a vírusválság más, mert nem csak a piacunkat, hanem az embereinket, a szervezetünket is rombolja, ezért most más megközelítésekre is szükség van. Aki ezt mondja, annak igaza is van. Viszont az említett párhuzam kapcsán arra most is érdemes odafigyelnünk, hogy a cégben dolgozva, napi, sokszor fájdalmas döntések közepette egy komolyabb támogatás felhasználásáról dönteni nem kis felelősség, amit célszerű legalább a szervezeten belül megosztani olyannal, akinek a tudásában és tapasztalatában megbízunk. Ha pedig további biztosítékokat akarunk a döntésünk mögé építeni, akkor érdemes a párhuzamban említett sikeres cégek vezetőt követve, a pályázatunk stratégiai részét külsős szakemberrel is minősíttetni